Gréti anyukájával a Mammutban plázáztak. Reggelizős szelfik. Gyakorolnak...

Aztán a játszóházban garázdálkodott a Kiscila.

Kevergette anyukája kávéját.

Megnézte a szökőkutat.

Nyögve, szuszogva lependerítette a pandát a trónról, hoyg felülhessen rá. De olyan nehéz volt, hoyg a szülei is alig bírták el.

A játszóház után kimentek Veresre. Mikor odaértünk a dédivel, épp talált egy kinder tojást, és kért, hoyg szedjem szét. Egyelőre nem érdekli mi van benne, csak szereti az instrukciós papírt visszagyömöszölni bele.

Ebéd előtt a papája izgult, hoyg  nem mosott kezet és jó 5 percig törölgette nedves törlőkendővel, hogy tiszta kézzel egyen a kizsbaba.

Míg nem érkezett meg az ebédje, matatkázott a kezemmel. Szereti ugye törögetni az ujjunkat kedvesen, meg simogatja is a kezünket, ha aranyoskodóbb kedvében van.

Ebéd után fel lettünk küldve aludni. A Kiscucunak persze más véleménye volt. Mindenképp meg akarta nézni a mamáék szobájában a családi képeket, meg az orchideákat.

Anyukája jött nagy dérrel-dúrral, hogy mért nem aludni ment egyenesen... Így gyorsan besiettünk a szobájába. Mese így nem is volt, csak kapta a tápszert és alvás.Anyukája etette, szépen elcsendesedett, de csak míg evett. Aztán fel-alá mászkált az ágyon, hol egyikünkhöz, hol másikunkhoz vetődött, meg bújt, aranyos volt nagyon, csak hát aludni nem akart. Végül ráült a hasamra, ugrált rajta, vigyorgott. Alig bírtam nem elröhögni magam, hoyg ott tevékenykedett a sötétben. A főattrakció viszont az volt, hogy két marokra fogta a jobb mutató ujjamat és szépen beletunkolta a taknyos orrába. Maszatolgatta szét a kis pofáján az ujjammal. Hát nem hittem el! És közben bazsalygott a bajsza alatt. Úgy kellett nevetnem, hogy csak na. Végül addig szenvedett, hogy anyukája kiengedett minket játszani. Így legalább ő tudott aludni... Dundul ugyanis éjjel se nyughatott, beteg egy kicsit és kínlódott.

Lementünk hát a földszintre. Kicsit babázott. Szépen simogatta a bab fejét, jól meg is lett dicsérve, azért örül ennyire magának tejbetökfejjel. 

Imádja belenyomorgatni a babakocsiba, teljesen lenyomja, majd kijön alul a baba.

Vitte a dédihez, megmutatta neki, hoyg kapja be az ujját és hoyg hol a szeme.

Aztán mehetett vissza a kocsiba.

Később kimentünk az udvarra, mert bent mindenki aludt. Vitt a Szamócának tobozt. Csodálkozva pillogott, mikor kivette a kezéből.

Hintázott is, csoda jó dolga volt.

Kerticila.

Heverésztünk a nyugágyban. Kettő percig bírta, aztán dolga volt.

Hozta a kugliszettjét.

Csak nem tudom minek, mert nem érdekli különösebben még mindig. Mama felállította neki azért, míg ő füvet szedegetett.

Aztán, mivel dobni nem akart, rúgott egyet a labdával.

Csüggedten és értetlenkedve nézte, hoyg feldőltek a bábuk. Több értelmét látta annak, ha egyik vödörből a másikba öntögeti őket, de ez se kötötte le igazán.

Sétálni indultunk, mert mindent unt, csak előtte bementünk inni. Hiába a víz, a kóla izgatta.

- Csak meg szeretném szagolni, komolyan. Azt szabad?

Aztán segített kicsit a mamának a konyhában.

A kis közjáték után végre elindultunk az új kölcsönkocsijával. Elköszönt a Szamócától, mert ő nem jött velünk.

Nézelődött okosan. Itt még nem tudtam, mért ilyen nyegle a kocsija. Azt hitem így normális, anyukája is említette, hogy bicsaklik erre-arra. Aztán kiderült, hogy nem volt rendesen kinyitva...

Néztük a vonatot.

Utazik fegyelmezetten. Érdekes, de tényleg nem elégedetlenkedett, nem akart kiszállni, nem feszergett, semmi, csak utazott, nézelődött.

Fényképeztünk szép virágokat.

Hazafelé levette a fejemről a napszemüveget és elmélyülten dugdosta az orrába.

- Gréti, tedd a szemedre.
- .... Bal orrlyuk...

- Gréti, tedd a szemedre.
- .... Jobb orrlyuk...

- Gréti, tedd a szemedre.
- .... Bal orrlyuk...

- Gréti, tedd a szemedre.
- .... Bal orrlyuk másik szárral....

Miután százszor bedugta mindkét orrlyukába mindkét szárat fapofával, végre kísérletet tett a szemüveg felvételére. Szigorúan fejjel lefelé.

Véééégre.

Hazafelé bementünk a papa parkjába.

Átmentünk a hídon a romantikus padhoz, hogy megpihenjünk kicsit.

Morcos fejet vág, mert a szemibe sütött a nap.

Aztán botokat dobáltunk a patakba. Választhatott melyik legyen az első.

Bedobta ügyesen.

Úszik a botja.

Nézi okosan.

Kissé túlzottan szentimentális hangulatba keveredett a bot elúszása miatt. :D

- Ez tényleg elúszott.

Gondolta egyedül felmegy a lépcsőn. De aztán megvárt, hogy segítsek.

Megint megmutatta a papát a faliújságon.

És a mesemondó bácsit a névadójáról.

Hazaérve még mindig mindenki aludt, csak a mamát találtuk a kertben. Megpróbálta meghintáztatni úgy, ahogy látta, hogy mi is csináltuk. Persze nem bírta megmozdítani, de azért örült magának.

Aztán babkocsizott kicsit.

Meg virágot szedett.

Látta, hoyg nézek valamit a fán (virágot) és ő is elkezdett felfelé nézni, meg engem is közben, hoyg mit kell pontosan figyelni. :) Repülőt ugye nem hallott, nem tudta mire vélni a dolgot.

Elmélyülten gondolkodik a tuják tövében sétálgatva. mint egy Róbertgida.

Fényképeztem szép virágot, ami olyan illatos, hogy messziről érezni.

Vele is megszagoltattam, mert már tud szagolni :) Először a szemével akarta szaglászni...

Aztán inkább bedugta az ujját az orrába....

Végül csak megszagolta és tüsszentett egy akkorát, hogy a fél teraszt beterítette a kis taknyocskájával...

Meguntuk a sok hétalvóra való várakozást, így bementünk felkelteni őket. Dédi hamar felpattant, apukája is gyorsan előkerült a kurjongatására, csak anyukájának nem akaródzott kibújni a paplan alól, de Dundulka nem hagyta magát, felkeltette. Aztán a pap jött, ő is húzódozott eléggé.

Míg mindenki felkelt, kezet mosott.

Babagyömöszölés.

Jött felém a röpködő kis kezecskéivel, hoyg megpaskoljon aranyosan.

Így ni.

Aztán kiszippantották az orrát, amit hivatalból nehezményezett, de hamar túltette magát rajta.

Csöpögtetett nekem vizet a kólás poharamba a cumijából és meg is akarta itatni velem... Hát, bevallom elmismásoltam.

Nagy hiszti közepette ajándékot készít a nagyszülei szülinapjára. Meg kellett értenünk, hogy nem fog kézlenyomatot csinálni a kis asztalára rakott képeslapra, hanem inkább mindent ledobál és felmászik rá. Nagy nehezen azért nyomtattunk a kezével. Bekentem festékkel, ökölbe szorította és néztünk, hogy most hogy. De csak kinyitottam végül.

Gyertya, torta :) Dundulka izgatott lett.

Dédivel nagyon kerestek valamit a játékos dobozban.

Fél  délután telefonon beszélgettünk. Nagyon ari volt. Hol ő hívott engem, hol én őt. anyukája szerint mondta, hoyg: halllllóóóóó.

Néha elréved. Mindegy, hoyg mindenki zavarog körülötte, megáll és elbambulkázik egy fél percre, aztán megy tovább, mint ha mi sem történt volna.

Átadták az ajándékokat.

Míg mi hallgattuk Totó papa nyugdíjas korról szóló énekét, Gréti a kanapé mögött kilopkodta a dédi táskájából a papírpénzeket. Sajna nem tudtam lefényképezni, csak hoyg jön elő.

Kapott copfot, de nem volt vele valami elégedett.

Mikor indultam haza, pont hintázott. Faarccal. Mivel volt egy nevettető trükköm, ami már bevált egyszer ma, megpróbálkoztam vele és működött. Majd kiesett a száján, úgy röhögött, mert ahányszor löktem rajta egyet, megfordultam magam körül. Babavicc nyilván, mert máskülönben nem értem ezen hoyg lehetett ennyire nevetni. Minden esetre aranyos volt.

Jöttek elbúcsúzni.