A hentergés nagymestere, Dundulka.

Épp mulatkáztunk. Ez épp tánc után történt.

Így szokott elbújni sikongatva és hív, hogy keressük meg. Van, hoyg ahogy meglát, odafut :))

A moncsicsi találta meg :)

Együtt mentek tovább.

Megmutatta a moncsicsinek a sünit az erkélyajtóra ragasztott húsvéti matricacsíkján.

Elkérte a kis díszgereblyét, hogy kertészkedjen kicsit a szőnyeg virágain.

- Komolyan ne ütögessem a parkettához, mert idegbeteg lesz az alattunk lakó néni?

- Jó, értem, akkor gereblyézgetem a szőnyeget.

Tipikus Dundul. Lehajtott fejjel, elégedetten üldögél a kék lavóron.

Integetett, mikor kérdeztem elköszön-e a moncsicsitől. Mindig meglepődöm, hogy mindent ért.

Nő a foga, szegény egész nap piszkálta a nyelvével, meg fogdosta a kezével.

Meg is kefézgettem a haját, hoyg szép legyen. Ő meg az enyémet, aztán eltette a kefét...

Nem volt kulcsom, így gyorsan leszaladtunk és vártuk, hoyg a dédi kidobja az erkélyen az övét és bezárhassuk fent az ajtót. A kisbaba sálja sincs meg, azért hordja az anyukájáét.

Néztük a kulcsdobást.

Végül elindulhattunk a játszótérre. Mivel a kicsire mentünk, meg nem is volt kulcsom a tárolóhoz, gyalog mentünk.

A játszótérhez érve megérkezett anyukája is és jól meghintáztatta. Végre nem elöl kapaszkodott, hanem oldalt fogta a láncot.

- Gréti, repülő!
- Hoool?

- Ja, látom már.

Épp a dömperezés tudományát magyarázza anyukája.

Én addig fényképeztem szép virágokat.

Barátkozott egy kisfiúval, aki babakorában fényképeztem, úgyhogy én is ismerem őket.

Anyukája a kisfiú anyukájával beszélgetett.

Így Dundul kezébe vette a csúszdázás kérdését.

Megunta az egészet, menni akart. Még előtte ki akarta próbálni ezt a kismotort, de nem tudtuk kié.

Ez a kislány bezzeg ráülhetett, irigykedett is Gréti. Meg beárult, hoyg hiába akart menni, nem engedem ki.

Már a kaput is majd kitépte a helyéről, de vártuk anyukáját, nem mehettünk.

Végre kiszabadult.

Elbújtam a fa mögé, aranyosan megkeresett.

Leült kavicsozni az úton és nem jött, hiába hívtuk.
- Szia Gréti, mi erre megyünk.
És akkor végre nekiindult.

Mire odaért, a sapkája is lekerült. Kilógott viccesen a füle, mint a Kukának a Hét törpéből. Kérdeztem, hoyg kikandikál-e a füle a sapka alól? Persze ezt is értette, és leszedte a sapkát a fejéről.

Itt azt beszéli meg vele anyukája, hoyg nem szabad kiszaladni egyedül olyan útra, ahol autó jár.

Én mindig fogom a kezét, ha olyan helyen megyünk, ahol nincs külön járda. Itt el kellett engednem, hoyg "járjon" kicsit :) Elsétált kétszer a kapuig, meg vissza, aztán fogta tovább a kezem és úgy mentünk tovább. aranyoska.

Aztán hirtelen elfáradt. Még jó, hoyg már okosan fel tudja vetetni magát. Elém áll és úgy néz, hoyg felvevődik a kis segge.

Beugrottunk a kisboltba is. Mindenáron almát akart venni.

Időközben befutott apukája is. Mostanában valamiért bizalmatlankodva közelít felé, ha messziről meglátja. Azóta csinálja, hoyg idegenek elől meg belénk bújik szégyenlősen. Gondolom ahoyg jött, el is múlik, minden esetre érdekes babaszokás.

De közben meg persze vigyorog, mint a vadalma. Rejtély.

- Sziasztoook, én balra el :D

De anyukája összeszedte.

És végre odaért. Kapott is gyorsan puszit.

Meg egy cd-t.

A cd-t valamiért odaadta nekem gyorsan.

Elvileg még mentünk volna bababoltba, de anyukája meggondolta magát, mert Dundulka nyűglődött, belém csimpaszkodott, hogy vegyem fel és így értelmetlennek tűnt plusz egy út, nem volt hozzá idegje.

Már kólás dobozban is profi.

A nyűglődés miatt aztán apukája felkapta és felcipelte a cula kis seggét.

Szerecsendiót szagolgat. Hoztam az ebédjéhez és miután megtanult szagolni végre és nem a szájába teszi a szagolni valót, azzal mászkált boldogan szimatolva.

Végül nem reszeltünk a spenótjába szerecsendiót, mert olyan éhes volt, hogy azonnal falni kezdett.

Jár még neki husi, az a mindene.

No comment.

Anya rizse finomabb és nem, nem ugyanaz, Gréti jobban tudja.

Mamájának jutott a nemes feladat, hoyg kivakarja a spenótból.

Meg a kakiból is :) Közben sem unatkozott, osztott nekem anyukája sminkes dolgai közül.

Feladatmegosztás van. Anyukája pelenkázta. Kicsit morcos lett valamiért.

Mint egy rongybaba, úgy lehetett csak öltöztetni.

Turmixot iszik, tud élni: ananász rizstejjel.

Nagyon izgult, hoyg kap-e még.

Kapott.

Szerelik rá az új szandálját.

Utolsó simítások.

Izgult nagyon, hogy induljunk már végre a nagy ikeás kalandra. Csinosba vágta magát, mehetünk.

A parkolóban. Tejbetököcske.

Ez után a fa és ház együttes után kellett volna lennie a beígért gyerekrésznek, de nem volt. Átépítés miatt egy hétre leköltözött a földszintre a pénztárak elé. Ilyen szerencséje is csak Kiscilának lehet... 

Nem értette mit akar anyukája a ház mögött, ki is sietett gyorsan.

Először nem értette ezt az ikeázást. Mért kell pl ágyra mászni?

Két perccel később viszont már belejött és magabiztosan haladt, amerre a nyíl mutatta neki.

Ilyen malaca van otthon. Gondolat kitép egyet a rácsok közül.

Benézett az étterembe is.

A szekrények is nagyon érdekelték.

Tükör is volt, azt szereti nagyon.

Anyukája be akarta tenni a szekrénybe valamiért. Már nem emlékszem mért.

Lent a piactéren kocsiban utazott.

Kapott 6 icipici kis poharat, amilyen nekünk is volt kiskorunkban, hoyg majd abból igya a gyógyszereit, amiket most feles pohárban kap. Tetszett neki nagyon.

Ebédeset játszott egy uzsonnás dobozzal. Aranyos volt.

Bohóckáznak.

Persze az okosságban azonnal benne van. :)

Nagyon ment a röhögés.

Aranyoskodik.

Itt el kellett volna döntenie melyik párnát szeretné. Egyértelműen a napocska tetszett neki, be is tette anyukája a kocsiba, de később mégis kikerült belőle, mert igaziból úgyse érdekelné már otthon. Így is annyi vacka van már.

Gréti ragaszkodott hozzá, hoyg vegyenek egy függönyrudat. :) Később szerencsére letehette anyukája.

Anyukája beültette a törölközős konténerbe... Mondjuk jól szórakozott.

Ment.

Választott virágot.

A végén vinnem kellett és azt hittem már az életben nem találjuk meg a gyerekrészt, pedig ugye az lett volna a lényeg. 

Véééégre!

A fotelektől extázisba esett, fel-le mászkált róluk megszállottan, milliószor. Kicsire, nagyra, mindre.

Anyukája segíteni akart a nagy fotelnél, majd megdöbbenve tapasztalta, hogy Gréti segítség nélkül is fent van fél másodperc alatt.

Ez volt a kedvence, ebben henyélni is tudott. Honnan veszi ezt a henyélést? Minden esetre a kedvenc elfoglaltsága.

A piknik pad szettet is kipróbálták anyukájával.

Labdázik egy ágy alatt.

A focilabda a nagy kedvenc. Mondtam neki vigyázzon, lépje át a "küszöböt".

Így sikerült átlépni... Mondjuk nem elesett, hanem annyira lehajolt, hoyg átlépje, hoyg egyszerűen elhasalt. Ő se értette egészen, hoyg mi történt.

Babakocsit tologat.

Mondtam neki, üljön le a kis székekre az asztalhoz, de valami félreértésbe keveredett és a kocsiba akart beleülni :)

Az asztalnál ügyesen rajzolgatott.

Ellenőrizte mi van a ládában.

És boldogan főzött vagy 20 percet. Elvolt magában és nem lehetett elhívni.

Anyukája vett neki egy, őőőő, mit is? Műtőskabátot? Ja nem, hanem "előkét". Khm.

Itt amúgy két nagy lánynak magyaráz, akik leültek az "ő" foteljeire, hogy nincs egyedül, itt van az anyukája és az Orsi is és nem fél minket erősítésként hívni, ha úgy alakulna. De azért félig bazsalygott, mert tetszettek is neki a lányok valahol.

Itt már nagy kokettálásban van ugyanazokkal a lányokkal...

Számolgatott kicsit, mert ráért.

Én vetettem neki ezt a tálcát, nagyon örült neki. A sárgadinnye új gyümölcs, meg is döbbent rajta.

És ezt is én vetettem... Kis legószerű figurák, rendőr, tűzoltó, kukás, ilyesmik, legalábbis szerintem. Leszedhet és összecserélhető a fejük és sapkájuk. Anyukája nem akarta megvenni, mert hoyg mit csinál velük.

Majdnem elcserélte a tálcáját egy kis csipszre.

Elhűlve nézte, hoyg facsarja a gép a narancsét.

Magamnak kértem, de mindenképp meg kellett kóstolnia és hát majdnem meg is itta előlem a kis huncut, úgy ízlett neki.

Hazaérve sárkányrepülőket láttunk a házak fölött.

Aztán siettünk anyukája után haza.

Útközben összetalálkoztunk a mamájával és a dédivel. Fú, nagy volt az öröm.

Sírt és nem volt hajlandó jönni, míg a mama le nem jött a déditől. Megvárta és együtt kellett felmennünk.

Jaj, de boldog volt, mikor megérkezett.

Otthon apukájával kipróbálták a bábukat.

Ilyen szépet csinált.

- Gréti, melyiknek van napszemüvege?

És megmutatta... De nem a sima szemüvegest mellette, hanem a napszemüvegest. Ez a Dundul! Anyukája belátta, hoyg igenis tetszik neki és tud vele mit játszani.

Este ez a kép érkezett... Én nem tudom mi történhetett.

Kisdundul :D